Előadásom témája a XIX. századi Magyarország legtöbb áldozatot követelő országos és helyi járványai, ill. ezen belül a bejelentésre kötelezett leggyakoribb járványok (kolera, diftéria, himlő, vörheny, tuberkulózis, trachoma). Részletesen az 1831. évi kolerajárványról és az 1891-96. évi diftériajárványról számolok be. A halálozási arányról rövid statisztikát ismertetek, és megkísérlem bemutatni a járványok terjedésének útját. Az országos terjedési útvonal mellett egy kisebb falucsoporton belül is bemutatom a járványokat. Megvizsgálom, hogy az egyes fertőző betegségek melyik évszakban bukkannak fel a leggyakrabban, mikor alakulnak járvánnyá, és milyen korosztályokat érintenek a leginkább. A járványok törvényi szabályozását, valamint a törvények gyakorlati megvalósulását is felvázolom. A járvány elleni védekezésben fontos szerepet játszottak az állam által kiküldött oltóorvosok, röviden ismertetem a tevékenységüket. Kitérek az egy főre eső orvosok, sebészek, bábák és halottkémek számára, továbbá megyénkénti eloszlására. Nem mindenki előtt ismert, hogy még a XIX. sz. végén is a fertőző betegségek szedték a legtöbb áldozatot a lakosság körében. Ezek közül ma már jónéhány ismeretlen, más részük pedig enyhe lefolyású gyermekbetegségnek számít.