TERMÉSZETTUDOMÁNY

Ódor Péter
Etvös József Collegium

A KORHADÓ FÁK JELENTŐSÉGE A MÉRSÉKELT ÖVI ERDŐKBEN

Európában, és így Magyarországon is, nem találunk olyan erdőt amit az ember ne hasznosított volna valamilyen formában, jelentős részük ma is erdészeti kezelés alatt áll. A napjainkban leginkább elterjedt nagyüzemi erdőgazdálkodáshoz kötődő zavarás jelentős mértékben eltér az erdők természetes zavarási rezsimjétől, emiatt a kezelt erdők szerkezete, mind táji mind állomány léptékben, különbözik az őserdőkétől, más feltétételeket nyújtva az erdőhöz kötődő organizmusoknak. Az előadás megpróbálja felhívni a figyelmet a kezelt és a természetközeli állományok szerkezetében, dinamikájában megjelenő különbségekre a hegyvidéki bükkösök példáján.

Természetesen az őserdők szerkezete nagyon eltérő lehet a különböző élőhelyeken, van azonban egy sajátság, ami egységesen megkülönbözteti a természetközeli állományokat a gazdasági erdőktől: ez az elhalt, korhadó faanyag nagymennyiségű jelenléte. Ez persze nem meglepő, hiszen az ember a faanyag kinyerése céljából műveli az erdőket, azonban egyre nyílvánvalóbb, hogy a friss faanyag letermelése és elvitele jelentős kátokat okoz az erdő anyag és energiaforgalmában, számos organizmusnak pedig az alapvető életterét szünteti meg. A természetközeli erdőkben a holt faanyag igen sokféle méretben és formában lehet jelen: elszáradt álló csonkok, különböző méretű kidőlt törzsek, tuskók, ágak, gallyak, melyek mind a korhadás más-más stádiumában lehetnek.

Jelen előadás fel szeretné vázolni a faanyag korhadása során fennálló anyag és energiaforgalmi, valamint geomorfológiai folyamatokat. Külön kitér arra, hogy a holt faanyaghoz szorosabban kapcsolódó organizmusok (gombák, mohák, zuzmók, újulat, szárazföldi gerinctelenek, odulakó madarak, kisemlősök) hogyan hasznosítják a korhadó faanyag különböző formáit. Megpróbálja érzékeltetni, hogy az erdőgazdálkodás a korhadék megszüntetése révén milyen mértékben szegényíti el az erdei közösségeket.

A szerző (aki egyébként mohász) elsősorban nem a saját esettanulmányait szeretné bemutatni, hanem a korhadó fák szempontjából átfogó képet próbál adni az északi félteke mérsékelt övének erdőiről.

Előző
Következő
Program