Miben hasonlít a vallás gondolata egy DNS darabra? Hogyan kelhet életre egy számítógépes program és hozhat létre sikeres utódokat? Hogyan működik az evolúció a pénz világában, és hogyan lehet színtere a saját elménk? Mi köze van a Télapónak a vírusokhoz? És miért az evolúció napjaink egyik legsikeresebb mémje? A darwini elméletet a természetes kiválasztódásról, mára már nem csak a biológia használja. Minden olyan helyzetben, ahol az erőforrások szűkösek, az egyedek szaporodnak, tulajdonságokat örökítenek át, valamint fennáll a mutáció lehetősége, alkalmazható az evolúciós folyamat modellje. Ezért beszélhetünk kulturális és gazdasági evolúcióról, evolúciós pszichológiáról, vagy számítógépes vírusok evolválódásáról. Az előadás az evolúciós színtereket részletezi.

Azt gondolhatnánk, hogy a vizsgaidőszak alatti fokozott kávéfogyasztás pozitív hatással van a tanulás hatékonyságára. Pedig a benne levő koffein gátolja az agyműködést és az emlékezőképességet serkentő lecitin termelődését. A kávé fogyasztása mellett nem szabad megfeledkeznünk az egészséges táplálkozásról sem, amely nagyban hozzájárulhat vizsgáink sikerességéhez. Az agy számára is különösen fontos a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés. A helyes táplálkozás nagymértékben befolyásolja szellemi teljesítőképességünket. Az omega-3 zsírsavak táplálkozásunk létfontosságú elemei. A főként tengeri hal eredetű omega-3 zsírsavak legfontosabb hatása, hogy javítják a gondolkodásért és az értelmi képességekért felelős agyterületek működését, valamint alapvető szerepet játszanak az agyban levő idegsejtek közti kommunikációs folyamatokban. Ezáltal javul a tanulási készség, szellemi teljesítőképesség és a koncentráció is hosszabb ideig fenntartható. Ezen felül javítja a memóriát, ami a megtanult anyag előhívásában jelenthet segítséget. Az agy táplálékaként is emlegetett B-vitaminok elengedhetetlenek idegrendszerünk megfelelő működéséhez. Mégis, miből állítsuk össze a B-vitaminban gazdag agyserkentő menüt? Miképpen javíthatjuk helyes táplálkozással agyunk működését? Mitől lehetünk „okosabbak”? Miért jók az omega-3 zsírsavak? Hol találhatók a táplálkozási piramisban? És még sok ehhez hasonló kérdésre adok választ előadásomban.

Az autizmusokat vizsgálták már klinikai leírásként, a most divatos kognitív pszichológia eszközeivel, agyanatómiailag (lásd corpus callosum- és hypothalamuslaesiok), genetikailag (X – fragilitás), genderszempontok alapján (lásd Asperger-szindróma: „male brain disorder”), de e modelleket meg sem kísérelték egyesíteni. A klinikai leírást már lehet kognitív pszichológiailag igazolni (lásd „Read the Mind”-tesztek), ez már bevett. Mindezzel magyarázható a corpus callosum-laesio, például, s ennek gendervonatkozásaival az X-fragilitás, és így tovább. A biokémiai egyesített modell még várat magára, miközben tele van a tudományos média az oxytocin-, a secretinaz ondansetron-, illetve a naltrexonkísérletekkel. Mi a közös bennük a hypophysis nucleus suprachiasmaticusában? Eddig is sejtettük, hogy ez a kulcs, csak nem volt rá biokémiai modell. Ennek – az összes agykutatási gyógyszertechnológia kortárs fejlődésével könnyen megvalósítható – javaslatát tenném meg a peptidoperátor polimer aminok alkalmazhatósági vizsgálatával – konkrétan a hypothalamus neuropeptidjeit megcélozva.

A 2010. októberi, kolontári vörösiszap-katasztrófa során tíz ember meghalt, mintegy ezer hektár mezőgazdasági terület elszennyeződött a kiömlött egymillió köbméter vörösiszaptól. A 13,7-es pH-jú lúgoldat kiirtotta a Torna- patak és a Marcal folyó élővilágát, és a Rábán, valamint a Mosoni-Dunán keresztül a Dunába folyt. A nemzetközi konfliktusok megelőzése érdekében a hatóságok azonnal megkezdték a lúg semlegesítését, de ezt természetes folyamatok (pl. pufferhatás, hígulás) is elősegítették. Az előadás beszámol a már semlegesítodött vörösiszappal kapcsolatos mintavételezésről, az elvégzett vízi és szárazföldi toxikológiai vizsgálatokról, valamint a kiporzás lehetősége miatti légszennyezésről, mely nemcsak hazánkban, de az USA-ban is tud gondot okozni. Kérdés: alkalmas-e a terület a továbbiakban élelmiszertermelésre, ill. hogyan segíthető elő a Torna és a Marcal regenerálódása. A világ több pontján okoz gondot a vörösiszap tárolása, szárazföldi, sőt tengeri lerakókban. Magyarországon több mint 50 millió tonnát tárolnak, mellyel kapcsolatban az eddigieknél progresszívebb hozzáállást javasolok: tárolás helyett teljes hasznosítást, melynek gazdasági előnyeihez a környezeti kockázatcsökkentést is hozzá kellene számolni. Így egy potenciális veszélyforrást gazdasági erőforrássá lehetne áttranszformálni.

Mikrofluidikai csipek használata a modern analitikai kémia több területén is hasznos lehet. Fehérjék azonosítására az egyik standard módszert, az oldatban, tripszin segítségével történő emésztést követő „peptid térkép” elemzést jelentősen lerövidítheti, mindamellett kisebb mintatérfogat is elég az analízishez. Ezen módszer kidolgozásához az első lépés, hogy megtudjuk, milyen körülmények között adszorbeálódik leginkább a tripszin a PDMS falára. Különböző detergensekkel módosítva a PDMS falának felületi töltését eltérő mértékű adszorpciót kaphatunk. Munkám során infravörös spektroszkópiával, atomerő mikroszkóppal ill. kapilláris elektroforézissel vizsgáltam ezen adszorpciós hatásokat. Távlati célunk, hogy a PDMS csipek csatornáinak felületére adszorbeálódott tripszin segítségével végezzünk on-line fehérjebontást, majd közvetlenül a csipben, elektroforézis segítségével vagy tömegspektrométerrel kombinálva azonosíthassunk fehérjéket.

A szénhidrátkémiai szintézisekben kulcsszerepet játszik a jól megtervezett védőcsoport- stratégia. A bonyolult szerkezetű oligoszacharidok előállítása folyamatosan igényli új védőcsoportok bevezetését, és specifikus eltávolítási módszerek kifejlesztését. Vizsgálatokat végeztünk benzil-típusú (benzil-, p-metoxi-benzil-, (1-naftil)metil-, (2-naftil)metil-, difenilmetil-, fluorenil-, 9-antracenilmetil- és p-klór-benzil-) védőcsoportok relatív stabilitásának meghatározására. A vizsgálandó éterek bázikus körülmények között a benzil-éterhez hasonlóan stabilak, ugyanakkor savakkal, oxidációval és redukcióval szemben különböző mértékben érzékenyek. Számos modellvegyületen, primer és szekunder helyzetben tanulmányoztuk ezen csoportok eltávolítását katalitikus hidrogénezés, oxidatív hasítás (CAN és DDQ) és savas hidrolízis révén, továbbá sav-katalizált eltávolítást vizsgáltunk N-metil-p-toluol-szulfonamid jelenlétében. Kutatásaink újak és jelentős eredményt szolgáltatnak a preparatív cukorkémia illetve a védocsoport manipulációk terén.