A diszkrét Fourier-transzformáció – discrete Fourier transform, DFT – egy nagyerejű matematikai eszköz, melynek számos alkalmazása ismert. A gyors Fourier-transzformáció – fast Fourier transform, FFT – lehetővé teszi a DFT hatékony kiszámítását, ami a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából elengedhetetlen. Az előadás célja az FFT algoritmus alapötletének szemléltetése és néhány alkalmazásának áttekintése.

A kommunikációs hálózatok jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. A hagyományos telefonhálózatok uralmát mára megtörték a számítógépes hálózatok. Létrejött az internet, amely világszerte számítógépek millióit köti össze. Hogyan kommunikálnak egymással ezek a számítógépek? Egy számítógépes hálózat modellezése meglehetősen bonyolult feladat. A telefonhálózatoknál használt modell nem írja le jól a viselkedését. Az internet inkább egy dinamikai rendszernek tekinthető, mely időnként kaotikus viselkedést produkál. Elofordulhat ugyanis, hogy az általunk küldött csomag elvész, nem érkezik meg a címzetthez. Hogyan lehet ezt felismerni, és mit lehet tenni ellene? Mi köze van az internetnek a fraktálokhoz? Előadásomban többek között ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni.

Az informatika fejlődése sokféle tevékenységet felgyorsított. Az egyes folyamatok automatizálható részeit különböző programok is el tudják végezni az ember helyett. Előadásomban a számítógépes nyelvészet egy területét vizsgálom, azt, hogy egy magyar nyelvű szöveg írásakor a számítógép men�- nyiben tudja segíteni az ember munkáját a helyesírás és a nyelvhelyesség tekintetében, melyek azok a területek, ahol érdemi segítséget tud nyújtani, és hol érdemes felülbírálni az ajánlatát. Áttekintem a helyesírás- és nyelvhelyesség- ellenőrző programok működését általánosságban, és megvizsgálom a jellemzőket egy konkrét programon.

Egy fejlesztőcsapat tagjaiként egy terepjáró, távvezérlésű robotot építünk át önjáró robottá. A jármű megvásárolt állapotában nem rendelkezett környezetét felismerő érzékelőkkel, így azokat nekünk kellett felszerelni. A szenzorok fejlesztése és robotra történő felszerelése, illetve azok FPGA-val történő tesztelése és kezelése volt a mi feladatunk. Kezdeti célunk az volt, hogy a kisautó GPS-koordináták segítségével tájékozódjon, és az elé kerülő akadályokat kerülje ki, továbbá az út egyenletességeihez igazodva változtassa a kerekekre kapcsolt nyomatékot, így javítva annak mozgékonyságát. Ennek érdekében GPS-modult, gyorsulásmérőt, magnetométert és saját fejlesztésű, ultrahang alapú távolságérzékelőket rögzítettünk fel az eszközre. Vezérlőnek FPGA alapú fejlesztőkártyát, illetve x86 alapú számítógépet használunk, hogy a pályatervező és pályakövető algoritmusokat különbözo platformon tudjuk tesztelni. Előadásunkban a robothoz készített érzékelőkről, azok fejlesztéséről szeretnénk beszélni, továbbá az ezekhez szükséges szoftverek FPGA-ra történő implementációiról.

A számítógépes látás és számítógépes grafika egyik perspektivikus kutatási területe dinamikus 3D modellek létrehozását célozza meg. A feladat – bonyolultsága miatt – speciális stúdiót igényel, ahol a mozgó alakzatról több nézőpontból készíthetünk videofelvételeket. A probléma nagy számításigényű volta miatt ezt csak korszerű videokártyák igénybevételével lehet elérni. A fejlesztés során meg kellett határozni azokat a képfeldolgozó és számítógépes grafikai algoritmusokat, amelyek hatékonyan implementálhatóak GPU-s környezetben, és egy végrehajtási futószalagba (pipeline) szervezve őket megoldják a feladatot. Előadásom során bemutatok egy az MTA SZTAKI 4D Stúdiójának fejlesztett szoftverkomponenst, mely lehetővé teszi a valósidejű rekonstruálást és megjelenítést.