Egy elhibázott vasútépítési program miatt az eredeti 6-7 méter helyett a tó csak 2-3 méter vízmélységű, így hiányzik a mélyebb tavakra jellemző hipolimnion. A Balaton sekélysége gyors felmelegedést és lehűlést tesz lehetővé. A sekélységből ökológiai problémák is fakadnak. Ilyenek a víz oxigénhiánya és a felső réteg túlzott benépesülése, amely leárnyékolja a mélyebb rétegeket. A tavat fenyegető legnagyobb veszély az eutrofizáció, azaz a biomassza túlzott mértékű növekedése, amiért elsősorban az emberi tevékenységet lehet felelőssé tenni. A Tihanyi Limnológiai Központ kutatói által készített tápoldatokon szaporított algák biomassza-termeléséből kiderült, hogy a tóban a foszfát a limitáló tápanyag. Minél nagyobb mennyiségben van jelen a foszfor, annál több ásványi anyag vehető fel, így egyre növekszik a termelődő biomassza mennyisége. Előadásomban kitérek a Balaton szennyezettségének csökkentésére kidolgozott tervekre és egy érdekes jelenség, a kékalgás nyári vízvirágzás okaira is.