Érdeklődésem a klasszikus német filozófia területére irányul, szorosabban véve Schelling - elsősorban - korai munkáival foglalkozom. Ezen írások kulcsfontosságúak Schelling filozófiájának megértéséhez, annak a szellemi útnak a rekontruálásához, mely elvezetett a főművének tekinthető A transzcendentális idealizmus rendszere c. munkájához.

Mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások az utóbbi időben jelentős eredményeket hoztak Schelling és Kierkegaard viszonyának vizsgálatában. Ezen vizsgálatok azonban nem a korai Schellinget hozták kapcsolatba a dán filozófussal. Kutatásom erre a feltáratlan területre irányul, megkísérlem felmutatni a két filozófus fogalomértelmezése közötti lehetséges kapcsolódási pontokat, Schelling munkáit véve súlyozottabban.

Mégis mely fogalomról van szó? Schelling filozófiája folyamatos változáson ment keresztül. Képes volt hátrahagyni addigi elképzeléseit - bár sohasem tagadta meg őket - egy új koncepció végiggondolásáért. Elgondolásom szerint a szerkezeti váz, a gondolatmintázat kiemelése rokoníthatja a két kísérletezőt. Szándékom, hogy Schelling korai írásaiban e mintát, struktúrát és ennek alakulását végigkövessem.

Vizsgálatom módszere a fogalomtörténet és -elemzés. Schelling filozófiájában fontos szerepet játszik a konstrukció fogalma. Értelmezése azonban megkívánja, hogy egy ,,megfoghatóbb'' kifejezés analizálása előzze meg. Ez a szintézis, mely bár igen terhelt szó a filozófiában, mégis úgy vélem, hogy vizsgálata jó kiindulási alap a konstrukció schellingi fogalmának megértéséhez.

A munkamódszeremről is kell egy pár szót szólnom. A fentebb írtak szerint én Schelling filozófiájára helyezem a súlyt a kutatásomban. A Kierkegaard és Schelling közötti kapcsolat kimutatásához a szintézis fogalmának elemzése csak az első lépés. Terveim szerint ebből továbblépve - ami tulajdonképpen nem új nézőpont bevonása, inkább az eredeti nézőpont kitágítása - én-koncepciójuk vizsgálata következnék. Ám nem kész tézisekkel dolgozom - az irányt ismerve, a kutatás minden lépcsőjét megjárva juthatok csak közelebb e nagyobb feladathoz, azt is számításba véve, hogy valamely ponton ,,sejtésem'' - mely tulajdonképpen vizsgálatom megkezdésére inspirált, megszabva az irányt - ellentéte igazolódik be.

E sejtés - a korai Schelling és Kierkegaard gondolkodása közötti kapcsolat - felmutatására irányuló kutatásban természetszerűleg e két filozófus gondolkodása is megvilágításba kerül. Ez a megvilágítás pedig, éppen e kutatás hozadékaként, speciálisan megvont szűk metszetet, kérdéseket érint. Úgy vélem tehát, ha maga a vizsgálat nem is jár - úgymond - eredménnyel, abban az esetben is hasznosnak bizonyulhat.