A nemek közti különbségek vizsgálata igen népszerű területté vált az utóbbi években, számos irodalom jelent meg ezzel kapcsolatban. Mindannyian tudjuk azt, hogy például a férfiak térbeli tájékozódása sokkal jobb, mint a nőké, a nők azonban más területen jeleskednek a férfiakkal szemben.

Jómagam már elég régóta foglalkozom a nemek közti különbségek részletes vizsgálatával, melyek során kognitív, fejlődéslélektani, szociálpszichológiai nézőpontokat helyeztem előtérbe.

Az általam legizgalmasabbnak tartott terület azonban a serdülőkori nemi különbségek vizsgálata, mely véleményem szerint a kevésbé tanulmányozott témák közé tartozik. Előadásomban egyik vizsgálatomat szeretném ismertetni, melyben közel hatvan serdülő és kiskamasz vett részt. A hipotéziseket, melyeket felállítottam, a kíváncsiság szülte, s magam sem tudtam, hogy milyen eredményeket kapok majd. Legnagyobb meglepetésemre azonban a feltevéseim helyesnek bizonyultak, s ez újabb és újabb kérdéseket vetett fel bennem.

Hipotéziseim a következők voltak:

• A serdülő fiúk pozitívabban élik meg a serdülőkort lánytársaikhoz képest.
• A kiskamaszoknál ez a különbség még nem figyelhető meg, mivel gondolkodásukban és életükben még a szülői érvek dominálnak.

Mivel magyarázhatók azonban ezek a különbségek? Vajon az ifjúkorra és a felnőttkorra is megmaradnak ezek az eltérések, vagy ezek ,,csupán'' az identitás kialakulásának kellékei?

Előadásomban azokat az eredményeket és magyarázatokat szeretném ismertetni, melyek az általam végzett vizsgálatban megjelentek.