A felvilágosult abszolutizmus korában megnőtt az igény a lakosság és a városok, és ezáltal az állam biztonságának a növelésére. II. József először - 1782-ben - Bécsben hozott létre a mai modern elvárásoknak is nagyrészt megfelelő rendőrséget. A szervezést Anton Pergen gróf államminiszter végezte, a bécsi rendőrfőnök Johann Beer gróf lett.

József a sikeres munkán felbuzdulva és Pergen javaslatára a bécsi szervezetet 1784-ben a birodalom valamennyi nagyobb városában bevezette. Az újonnan felállított rendőrségek a tartományi vezetésnek voltak alárendelve (Magyarországon például a Helytartótanácsnak). Ám Pergen és József igen hamar felismerték, hogy az egységes szervezetben milyen lehetőségek rejlenek, ezért egy titkos utasításban megszabták azon ügyeknek a körét, amelyekben a felettes tartományi hivatalok megkerülésével egyenesen Bécsnek - pontosabban Pergennek - tartoztak jelentéssel. Ezzel létrehoztak egy egységes titkosszolgálatot - ma úgy mondanánk, hogy belső elhárítást - a birodalomban.

A kérdéssel először az 1920-as években foglalkoztak az osztrák történészek (\emph{August Fournier: Kaiser Joseph II. und der ,,geheime Dienst'', Friedrich Walter: Die Organisierung der Staatlichen Polizei unter Joseph II.}), de a Justizpalast 1927-es leégése után (itt őrizték a vonatkozó levéltári forrásokat) hosszú ideig nem folytatódtak a kutatások. Az 1970-es évektől kezdve részleteiben ugyan már feldolgozták az anyagot, de összefoglaló munka még nem született.

Előadásomban szeretném a Magyarországon még csak részleteiben ismert osztrák szakirodalmat bemutatni, valamint a ,,titkos szolgálat'' magyarországi működésére vonatkozó kutatásaimat vázlatosan ismertetni.