Kétségtelen tény, hogy a XIX., XX. században a nyugati társadalmak fejlődésében meghatározó szerep jutott egy sajátos rétegnek, melyet kortól és ízléstől függően hol intelligenciának, hol írástudóknak, hol pedig értelmiségnek neveztek. Az elnevezésnél jóval fontosabb kérdés, hogy mi is az értelmiség voltaképpen, milyen szerepet játszik a társadalomban, hogyan kell viszonyulnia a világhoz, mik a feladatai, kötelességei, milyen értelemben kell felelősséget vállalnia.

Az értelmiségi önmeghatározás és természetesen ezzel összefüggésben a szerepvállalás mindig adott, szigorúan a korhoz tartozó társadalmi/gazdasági/kulturális alapon határozódott meg. Ahogy Sartre fogalmazott: az értelmiségi egy szörnyeteg társadalom szörnyű teremtménye. Az értelmiség (ön)meghatározódásában mindig szerepet játszott az is, honnan toborozta tagjait.

Az alapok és a toborzási területek változásából adódóan egyértelmű, hogy az értelmiség mindig egy adott korszakhoz tartozik. Ezen értelmiségen belül aztán elkülöníthető(k) a korhoz autentikusan viszonyuló értelmiségiek csoportja(i). Nem vitás azonban, hogy a kor eltűnésével a megragadott kor-értelem, a feszültségek is változnak, s ebből adódóan a korábbi kérdésekre reflektáló értelmiségi diskurzus elenyészik a korszakhatáron a korhoz tartozó értelmiségiekkel együtt.



Mondanom sem kell, a közép-európai régió sajátos társadalomfejlődésének következtében az értelmiség helyzete mindig is erősen eltért az ideális esettől. Elegendő csak abba belegondolnunk, hová, mivé lett a magyarországi értelmiség a kilencvenes évek elején. Ebből adódóan egy kiegészítő vizsgálat is elengedhetetlennek látszik ahhoz, hogy megfelelő előzetes vázlatát kapjuk a közép-európai, és azon belül a magyarországi értelmiség helyzetének.

Előadásom ezen problémakör lehetőségeimhez mérten alapos kifejtésre vállakozom, támaszkodva az értelmiség nagy teoretikusainak írásaira csakúgy, mint saját, korunkat és szituációnkat talán közelebbről érintő megfontolásaimra. Az előadás hozzá kíván járulni a föntiekben említett, ám mindeddig elmaradt diskurzus megindulásához.