Az előadás a két 19. századi mű összehasonlító elemzését tűzte ki célul, melyeknek rokonsága már több tanulmány vizsgálódásának középpontjában állt. Most azonban azokra a szoros tematikai hasonlóságokra összpontosítunk, melyek a regény és a mese szövetében visszatérő motívumokként jelennek meg a két főhősnő élettörténetében. Ennek a motívumhálónak a vezérlő elvét a folyamatos behelyettesítésekben véltük felfedezni, melyeknek közös kiindulópontját az eleve elrendelt és állandóan visszatérő veszteségek jellemzik - mind materiális, mind érzelmi téren.

Ennek a behelyettesítésekből álló folyamatnak az állomásait mutatjuk be, melyek valamilyen rögeszme, ragaszkodás kialakulásához vezetnek: Flaubert ezt a papagáj szimbólumával jeleníti meg, Maupassant pedig Jeanne minden vágyának szertefoszlásával képezi le. A folyamat körülírásához meghatározzuk az egyes gesztusok, térbeli mozgások, illetve a tárgyak mozgásának fontosságát, predesztinált jelenlétüket, melyek a teljes reményvesztés, az anyaghoz kötött és a szellemi, lelki pusztulás képzetét idézik fel.

A két mű pesszimizmusa csak még hangsúlyozottabbá válik a Bernardin de Saint-Pierre Paul et Virginie című regényével való elengedhetetlen összevetés során, mégpedig a neveltetés, a vallás, a vallásosság, az egzotizmus és a fétisizmus megjelenésének tárgyalásakor. Mind Flaubert, mind Maupassant művében a 18. századi eszmékből való kiábrándultság tükröződik, mely az emberi lét mindenkori keserűségét hangsúlyozza a művek szerkezetében állandóan érvényesített ciklikussággal.