A kétpólusú világrendszer felbomlásával, a KGST és a Varsói Szerződés megszűntével Közép-Európában ismeretlen, új geopolitikai, földrajzi helyzet állt elő. A rendszerváltó országok (ezek alatt Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Lettországot, Litvániát, Észtországot, Romániát, Bulgáriát, Szlovéniát, Horvátországot és hazánkat értem) számára elkerülhetetlenné vált a nyugat-európai integrációhoz való közeledés, hosszabb távon csatlakozás. A szabályok átvétele, alkalmazása először a külkereskedelem területén ment végbe. Ez az a szféra, ahol az integráció is leghamarabb megindulhatott. A közép-európai államok e meggondolásból hozták létre a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (angol rövidítése: CEFTA), melynek célja az egymás közötti kapcsolatok újjáépítése, és az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésére. Ez a szervezet is illeszkedik abba földrajzi integrációs zónába, amely az EU határainál az 1990-es években létrejött. Ezek vizsgálata különösen fontos, mert e szervezetek kereti között kerül sor olyan mechanizmusok kipróbálására, amelyek később az Európai Unióhoz való csatlakozás után is fontosak lehetnek, amelyek segíthetnek Közép-Európa versenyképességének javításában európai és globális szinten egyaránt.

Ezen mechanizmusok feltárása, megfelelő alkalmazása szükségessé teszi a vizsgált országok komplex (társadalom)földrajzi elemzését is, ami magában foglalja a társadalmi, gasdasági, politikai, környezeti viszonyok feltárását, értékelését.

A szerző bemutatja a CEFTA kialakulásának okait és a szervezet hatását a közép-európai külkereskedelem újjáépülésére. Ehhez statisztikai adatok empirikus elemzését és a külkereskedelem különböző szereplőivel készített interjúkat használja fel.

A CEFTA alapító tagjai között megélénkültek a kapcsolatok, de ugyanakkor bizonyos fajta torzulás is megfigyelhető épp a szerződés hiányos volta miatt. A legfontosabb megállapítás azonban az, hogy nem egy önálló szubregionális integrációs szervezet jött létre 1993-ban, hanem egy az EU mellett működő szervezet, amely jól illeszkedik az ezredforduló globalizálódó világának területi szerkezetéhez.