A török elleni felszabadító háború (1683-1699) és az azt követő karlócai béke (1699) nem csak a Habsburg Birodalom, hanem egész Európa történelmének egyik fontos mérföldkövét jelenti. Már közvetlenül a harcok megindulásával számos döntő jelentőségű változás veszi kezdetét. Ezek egyike a korábban sem egységes törökkép megváltozása, amely azonban csak egyike volt a XVI-XVII. század médiái által megrajzolt ellenségképnek.

Előadásomban a történettudomány, a germanisztika és egyéb stúdiumok eredményeire építve, ezek sajátos vizsgálódási szempontjait alkalmazva, arra teszek kísérletet, hogy a törökkép megváltozását és ennek okait bemutassam. Mivel a ,,Türkenbild'' csupán csak egy komponensét képezte a XVII. század médiái által megrajzolt s kisugárzott sztereotip ellenségképnek, ezért szükséges a Habsburg Birodalomban jelenlévő ,,Feindbild'' másik két elemének, a francia és a spanyol ellenségképnek a jellemzőivel való összehasonlítása.

Erre a kora újkor médiái közül leginkább a röpiratok s a korabeli sajtó termékei adnak lehetőséget, amelyek a propaganda eszközeként rendkívül fontos szerepet játszottak a törökökről kialakult elképzelések létrejöttében, hiszen azok csak ezután nyertek bebocsátást a médiák egyéb típusaiba. Ugyanakkor az említett változások indikátorainak is tekinthetjük őket, ugyanis az általuk közvetített információk hatására veszi kezdetét a veszély csökkenésével, illetve elmúltával az a folyamat, amely során a ,,Türkenfurcht'' helyét a ,,Türkenmode'' veszi át. Előadásom újdonsága az említett interdiszciplináris megközelítés mellett, hogy kísérletet tesz annak bemutatására, mennyiben járult hozzá a korabeli propaganda a különböző típusú médiák felhasználásával ezen változás megvalósulásához, amely egy teljes tartalmi átértékelődésnek tekinthető és az emberi élet szinte minden területén érezteti hatását.

Mindennek alapját a császári csapatoknak a török elleni felszabadító háború idején aratott győzelmei jelentik.