Habár jogtörténeti szempontból a reformkort tágabban értelmezzük, és az 1790/91. évi országgyűlés által kiküldött bizottságok törvényjavaslataitól számítjuk, a politikai folyamatokra is befolyással bíró közvélemény csak az 1830-as évek elején jött létre. A reformellenzék létrejötte a törvényjavaslatok megyei vitáihoz köthető, többek között a büntetőjogiakhoz is. A bécsi udvar által rendkívül konzervatív módon használt cenzúra viszont nem tette lehetővé, hogy ekkor nyílt vita kezdődjék a tervezett reformokról.

A nyugatról beáramló modern liberális eszmék a feudális alapokon nyugvó törvénykezési szervezet és a kapcsolódó joganyag teljes átalakítását állították a középpontba, így jelenik meg a külföldön kinyomtatott Stadiumban programpontként a törvény előtti egyenlőség és a nyilvánosság. A büntetőeljárás és az anyagi jog korszerűsítésének igénye felmerül az útleírásokban, közjogi kérdéseket tárgyaló szakcikkekben és külföldi tudományos álláspontok ismertetésében egyaránt. A kormányzati magatartás és a cenzúra enyhülése után a modern magyar politikai sajtót megteremtő Kossuth Lajos az 1841 januárjában indult Pesti Hírlapban formálta a liberálisok elképzeléseit programmá. A vezércikkek sokat emlegetett témája a vármegyei, úriszéki büntetőeljárás és a büntetések, valamint végrehajtásuk volt. A gazdag vidéki híranyagra támaszkodva fogalmazta meg Kossuth a szükséges teendőket, tájékoztatta, felrázta az igen népes olvasóközönséget. Nem vállalkozott komolyabb tanulmányok közlésére, hanem a testi büntetések, a halálbüntetés eltörlését, a nyilvános és esküdtszék előtt zajló eljárás bevezetését, a börtönök állapotának javítását és a törvény előtti egyenlőséget propagálta.

Már a harmincas évek végén fellépett egy nagyon képzett jogászokból álló társaság (Szalay László, Szemere Bertalan, Lukács Móric), akik a következő évtizedben a büntetőjogi kodifikációt szorgalmazták, részt vettek az elméleti alapok és a részletek kidolgozásában is. A büntetőjogi szakirodalom is két alapvető kérdés köré csoportosítható, büntetési és eljárásjogi kérdésekkel foglalkoztak a szerzők. A korabeli viszonyokhoz képest túlzottan haladó 1843. évi javaslatok kidolgozását már a közvélemény is élénk érdeklődéssel figyelte.

A korszellem visszahatott a jogalkalmazókra is, mert a korábbi időszakhoz képest a jelenlegi ismereteink szerint a halálbüntetés és a botozás majdnem teljesen visszaszorult a negyvenes évek közepére, pl. a ,,szelidültebb'' korra hivatkozva nem hoztak halálos ítéletet Békés vármegyében.